Gázipari alkalmazások
A MOL Földgázszállító Zrt. Rendszerirányítás több mint 5000 km nagynyomású gázvezeték, valamint erre telepített közel 550 objektum irányítási, szabályozási feladatait látja el.
A gázszállításért felelős szervezet közel 30 éve alkalmaz távadat gyűjtő, távfelügyelet ellátását biztosító rendszereket.
Redundás módon kialakított központi szerverparkban történik az adattárolási és feldolgozási feladatok ellátása. A rendszert jól definiált és elkülönített részfeladatokat ellátó alrendszerek alkotják.
A felhasználók Windows alapú munkaállomásaikról kapcsolódhatnak a szerverekhez. A rendszer részét képező kliens oldali alkalmazások kényelmes felhasználói felületet biztosítanak használóik számára. A kliens munkahelyeken kívül az arra jogosultak WEB böngészők segítségével is kapcsolódhatnak a rendszerhez, ahonnan alapvetően adatok megtekintésére nyílik lehetőség.
A KAR rendszer a hazai nagynyomású gázszállító rendszerrel kapcsolatos dokumentációs, nyilvántartási, karbantartási és üzemviteli feladatok ellátásának támogatására készült.
A FETIS magába foglal egy részletes eszköznyilvántartást, fenntartás- tervezés és követés támogatást valamint az üzemviteli események, meghibásodások rögzítését, a mindennapi diszpécseri munkát támogató funkciókat.
A FETIS jelenleg több mint 300 felhasználóval rendelkezik, mely felhasználói kör folyamatosan bővül.
A KAR rendszer részét képező FETIS-nek volt már előzménye, melynek használata során felmerült bővítési igények teremtették meg az alapját az új verzió kialakításának. Az adatbázis kezdeti feltöltésére, a régebbi változatban felhalmozott igen jelentős adattartalom – több mint 250 000 nyilvántartott berendezés - átmentésére kiegészítő segédprogramok készültek. A rendszer 2002 augusztusban került telepítésre. Azóta már újabb felhasználói igények kielégítésére szolgáló bővítések is sor került.
A Sólyomszem SCADA Windows operációs rendszereken futó felügyelői rendszer, melyet az X_PROMPT Kft. elsősorban gázipari alkalmazásokhoz fejlesztett ki. A rendszer több gázszolgáltató vállalatnál üzemelt különböző konfigurációban (pl. ÉGÁZ, DDGÁZ, KDSZ, DGÁZ, FŐGÁZ).
A rendszer a szabványos bejárati és kijárati interface-t jelentő Recepciós a Telemechanikai Csatoló mellett különböző idegen rendszerekből érkező adatok fogadását is biztosítja, valamint lehetőséget ad a különböző rendszerek egységes felügyelő rendszerbe integrálására.
A saját törzsadat-kezelő az idegen rendszerek adatazonosításától független jelazonosítást tesz lehetővé. Az egyes jelekre vonatkozó kezelési előírások, határértékek, vészjelzési határok, helyettesítések az adatszolgáltató rendszertől függetlenül állíthatók be.
A professzionális Képszerkesztő, Megjelenítő és Esemény-megjelenítő valódi diszpécserezési feladatok ellátására alkalmas eszközkészletet biztosít.
A relációs adatbázis alapú archívum az archivált adatok tetszőleges, szabványos programokkal való kigyűjtését teszi lehetővé. Archív szerver (Oracle, MS SQL Server) alkalmazásával az archív adatok elérhetővé válnak más munkaállomásokról is. Az archívum alapja lehet egy WEB szerverrel megvalósított intranetes információs adatbázisnak is.
A MOL Rt. GOÜ teljes anyag- és készletgazdálkodási folyamatának lefedése mind az üzemekben, mind a központban, mind az ezek között zajló műveletekben teljes on-line működéssel és a megkívánt kapcsolatokkal a pénzügyi, az elszámolási és az anyaggazdálkodási osztály felé. Nagykiterjedésű hálózaton, kliens/szerver architektúrával működik VAX és Alpha gépeken, OpenVMS, DECnet, Rdb környezetben.
Villamosenergia-ipari alkalmazások
Az MVM Csoport Erőmű Távfelügyeleti Rendszer (ETR) egy olyan kulcsfontosságú informatikai és irányítástechnikai megoldás, amely a társaságcsoport erőművi portfóliójának, különösen a decentralizált, megújuló energiás (pl. PV/napelemes) egységeknek a valós idejű megfigyelését, távvezérlését és adatgyűjtését végzi.
Valós idejű monitoring: A fotovoltaikus (PV) erőművek teljesítményének és üzemi állapotának folyamatos nyomon követése.
Távvezérlés: Lehetővé teszi az erőművek távoli irányítását, támogatva az MVM operációs tevékenységét.
Menetrendezés: A rendszer részét képezik a menetrendező szoftverek, amelyek biztosítják a termelés összehangolását a hálózati igényekkel.
MAVIR akkreditáció: A rendszer fejlesztése révén biztosított a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) felé történő adatszolgáltatás.
Integráció: Kapcsolódik az akkumulátoros energiatároló rendszerekhez és más erőművi irányítástechnikai rendszerekhez.
A Paksi Atomerőmű blokki scada rendszereinek rekonstrukciója során készült el a jelenlegi Blokkszámítógép rendszer (BSZG). Az MTA SZTAKI fővállalkozásában, több informat ikai cég részvételével 1998-ban megkezdett rekonstrukció több szakaszban zajlott le, és 2003-tól egy Egységes Blokkszámítógép rendszer működik mind a négy blokkon, illetve a szimulátor központban.
A BSZG rendszer mind a 4 blokkon teljeskörűen ellátja a blokkszámítógép rendszer hagyományos feladatait.
Az új BSZG rendszer operátor segítő szolgáltatásokat is nyújt üzemzavari helyzetekben: tartalmazza a Kritikus Biztonsági Funkció Monitorozó (KBFM) rendszert, továbbá az ún. állapot-orientált üzemzavarelhárítási utasítások (ÁOKU) szabályozott megjelenítését. A fenti – alapvetően operatív – funkciókon kívül a rendszer kiszolgálja az erőmű informatikai hálózatára kapcsolódó ún. távoli megjelenítőket.
A rendszer nagymegbízhatóságú hardver és hálózati elemekből épül fel, így gyakorlatilag az információ folyamatos rendelkezésre állását biztosítja.
A KFKI AEKI munkatársaival közösen készült az “Atomerőművi tanácsadó rendszer” stratégiai tervezése, majd a rendszer fejlesztése a G2 real-time szakértői rendszer támogatásával.
A cél a különböző hibajelenségek kezelését végző operátorok oktatásának támogatását szolgáló szimulátor készítése. A rendszert PDP 11 és VAX gépekre készítették RSX, VMS, DECnet környezetben. A projektben a fővállalkozó a NOKIA cég volt.
Államigazgatási alkalmazások
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár DEJÁK (Decentralizált Járulék-Folyószámla Rendszer) projekt állapotát felmérése és a rendszer bevezethetőségének vizsgálata, valalmint a bevezetéshez szükséges feladatok számbavétele és meghatározása.
Az EDS alvállalkozásában a KSH részére a társadalombiztosítás informatikai hátterének korszerűsítését célzó KATOR (Központi Adategyeztető és Továbbító Rendszer) előkészítésében vett részt. A KATOR a gazdasági szervezetek és a társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosultak törvényben meghatározott adatait nyilvántartó etalon adatbázis lenne, amelynek alapjául a különböző állam és közigazgatási adatregiszterek szolgálnak.
A munka során elkészült egy rendszerkoncepcióterv, a megvalósítási környezet áttekintése, követelmény specifikáció és logikai adatmodell. Kiegészítő termékként elkészült az EDS Minőségbiztosítási Tervében meghatározott EDS belső szabványainak átültetése a projekt környezetre és a munkához kapcsolódó termékek termékspecifikációi.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egységes adatkezelését támogató meta adatbázis követelmény specfikációjának és logikai rendszertervének elkészítése. Alkalmazott módszerként az SSADM, támogató eszközként az LBMS System Engineer szolgált.
Egyéb alkalmazások
Az UEG egy olyan, speciálisan kiállítások, múzeumok számára kifejlesztett általános keretrendszer, mely egyfelől lehetőséget ad a kiállítás anyagához kapcsolódó információk digitális szerkesztésére, másfelől lehetővé teszi, hogy ezeket a tartalmakat a látogatók a saját okostelefonjukon, táblagépükön a kiállítás megtekintésekor megjelenítsék.
A rendszer szolgáltatásaival kiválthatók a hagyományos, nyomtatott tablók és az audio guide eszközök is. Az általános múzeumi funkciókon túl egyszerűen alakíthatók ki olyan interkatív tartalmak, melyeket a látogatók saját eszközeikkel vezérelhetnek, illetve a rendszer lehetőséget ad visszajelzéskre, játékok lebonyolítására is.
Az UEG rendszert használó kiállítók automatikusan egy partneri hálózat részévé válnak. A regisztrált látogatók értesítéseket kaphatnak a mobil alkalmazáson keresztül, így a partner kiállítók közvetlenül tájékoztathatják a felhasználókat új kiállításokról, eseményekről.
A Fővárosi Vízművek 2005ben kezdte meg új eszközökre alapozva üzemirányító rendszerének gyökeres átalakítását, lényegében egy új üzemirányító rendszer (SCADA) fejlesztését. Ehhez kapcsolódva indult el a szakértői rendszer kidolgozását megcélzó projekt, melynek során kifejlesztésre került a KÚTFŐ rendszer. A SCADA és a KÚTFŐ rendszer szoros együttműködésben és munkamegosztásban állnak egymással. A projekt célja egy a Fővárosi Vízművek vízbázisának kitermelését támogató, tudás alapú rendszer létrehozása, majd bevezetése volt. A KÚTFŐ rendszer két intelligens alrendszerből áll, a döntéstámogató és az optimalizáló alrendszerből.
A KÚTFŐ egy tudás alapú informatikai rendszer, amely az alkalmazási terület speciális igényeinek megfelelően a Fővárosi Vízművek víztermelő terület optimális és technologizált üzemeltetését hivatott kiszolgálni. Szolgáltatásainak felhasználója elsősorban a Fővárosi Vízművek Üzemirányító Rendszer diszpécserei.
Az üzemirányító rendszer egy számítógépes irányítástechnika rendszer, amely a teljes víztermelő terület üzemeltetését biztosítja a telepi PLC-ken keresztül az üzemirányító központokból.
Az üzemirányító helységekben a munkaállomások képernyőin minden, az üzemhez szükséges adat megjeleníthető, melyek alapján a víztermelő területen elhelyezkedő kutakat, szivattyúkat számítógépes terminálon keresztül tudják a diszpécserek üzemeltetni. A víztermelés feladata a Váci úti központból érkező vízigény kielégítése, a kutak, kútsorok és a szivattyúk ennek megfelelő üzemeltetésével.
A hároméves COSMOS (Computerised Operation Support for Management, Optimisation and Surveillance) projektben folytatandó többoldalú K+F tevékenység eredményeképpen egy olyan tudásintenzív információs technológia ("eszköztár", vagy angol terminológiával tool-box) jön létre, amelynek bázisán olyan on-line rendszereket lehet kialakítani, amelyek alkalmasak az ipar által működtetett bonyolult technológiai rendszerekben lejátszódó folyamatok paramétereinek, ill. a paraméterek közötti összefüggések folyamatos figyelésére, a berendezések, a technológia meghibásodásának korai előrejelzésére és diagnosztizálására, a meghibásodások elsődleges okainak felderítésére, a berendezések optimális működtetésére vonatkozó operátori tanácsadásra.
Az on-line feladatok kezelése mellett az eszköztár off-line feladatok megoldásához is tartalmaz eszközöket, amelyek segítségével egy nagy ipari rendszer műszaki-technológiai információi egyrészt strukturális rendben tarthatók, ill. a tervezett beavatkozások és átalakítások biztonsági, üzemeltethetőségi és ergonómiai következményei az optimális megoldás kiválasztásának céljából előzetesen (a Virtuális Valóság technika alkalmazásával) megvizsgálhatók. A moduláris felépítésű információs technológia magját egy olyan központi adatbázis alkotja, amely biztosítja a berendezésekre vonatkozó különféle információk és a technológusi tudás rendszerezett tárolását. A rendszer felhasználóbarát és hatékony interaktív eszközöket biztosít a tudás tárolására, a berendezésekben lejátszódó folyamatok on-line modellezésére, a diagnosztikai információ valamint a hibaelhárítást támogató dokumentáció megjelenítésére.
A tudásintenzív információs technológia végső formájában egy olyan általános célú, nyitott architektúrájú eszköztár, amely az ipari rendszerek üzemeltetőit hatékonyan képes támogatni az alábbi elv gyakorlati érvényesítésében: a berendezést úgy kell biztonságosan üzemeltetni, hogy közben optimálisan működjön.
A Szerencsejáték Ellenőrző Nyerteskereső és Osztályozó Rendszer (továbbiakban SZENYOR) egy olyan, a Szerencsejáték Rt.-ben jelenleg működő rendszertől független, ellenőrző és gyors nyerteskereső rendszer, amely az összes jelenleg üzemelő, illetve már megvásárolt és a közeljövőben indítandó játékok terjedelmére kiterjed végleges kiépítésében.
A program kifejlesztése és rendszerbe állítása – több ütemben – az 5-ös lottó, Extra 5-ös, 6-os lottó, Extra 6-os, 7-es lottó (skandináv), Extra 7-es, Joker, Kenó, Totó, Góltotó, Tippmix, valamint az előkészítés alatt álló Extra 6-os, Extra 7-es és Super játékokra vonatkozik.
A SZENYOR rendszer üzembe állításával a hagyományos kiértékelő procedúra független ellenőrzése valósítható meg egy, a hagyományostól eltérő eljárással. Ezzel mind a hagyományos nyerteskereső, mind a nyereményfelosztó és a bet listázó funkció is egy párhuzamos kontrollt kap, amely biztosítja az ellenőrzést a hagyományos kiértékelő procedúrák felett. Ezzel a SZENYOR rendszer mintegy felügyeleti rendszerként működhet a hagyományos felett. Miután az elsődleges cél az ellenőrzés, a rendszer széles körű naplózást biztosít az esetleges hibák feltárására.